Kegyelem
Magasztalja az én lelkem az Urat.
És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.
- Lukács evangéliuma, 1:46-47
Ananhel annyit tesz: "Isten kegyelme", s az ő dolga megtapasztaltatni veled, milyen a nyitott szív, melybe belecsordul Isten szeretete. Amikor ő elragadtatásba visz, tested minden sejtje hozsannát zeng az Úrhoz, minden gondolatod mély hálaadás közepette Felé irányul.
Nyisd ki a szíved, hogy befogadd a kegyelmet, és felajánld magad az Örökkévalónak! Isten és az ő angyalai odaadásodra és mélységes szeretetedre áhítoznak. Cserébe olyan szeretetet kapsz, amilyet elképzelni sem bírsz, míg át nem érezted. Elég egyetlen pillanatot eltölteni ebben az ölelésben, s máris megtudod: hazataláltál. Felhagysz a hiú küzdelemmel, merő odaadás vagy. A kegyelem időről időre váratlanul elérhet, olykor csak pillanatokra, máskor napokra elragadtatásba ejtve téged, majd ismét eltűnik. Célja: felébreszteni lelkedben a Hon emlékét és siettetni utadat.
Az angyalok és Örök Éned szüntelenül meg akarnák adni neked mindazt a segítséget, amelyre szükséged van, de csukott szívedbe nem hatolhatnak be. A kegyelem állapota lehetővé teszi, hogy megtöltsenek szeretettel, ihlettel, bölcsességgel és elragadtatással. Maga Gábriel arkangyal sem kereshette volna fel Máriát, küldetésére emlékeztetvén őt, ha Mária nem lett volna a kegyelem állapotában.
A bűnbánat elzárja a szívet, meggátolva, hogy felismerd igazi önmagadat. Megismételt rossz tapasztalatok alakítják ki azt a képzetet, hogy csak olyan képet mutathatsz, amilyet hited szerint mások elvárnak. Ha nem vagy elég biztos önmagadban, s nem mered érzéseidet kifejezni, azok úgy felgyülemlenek, hogy túlterhelődsz, és már semmit vagy képes érezni. A bűntudat azonban tovább hajt, nem enged megpihenni, egyre többet követel. Semmi sem elég jó neki, s te végül megfeledkezel saját igazad nagyságáról.
A bűntudat nem igazi tudat, hanem az indulatok mozgását gátló, az energia szabad áramlását leállító jelenség. Az indulatok szabad kifejezése növeli képességedet a rezgésre és a befogadásra. A bűntudat úgy álcázza magát, hogy másokat kárhoztat, eléri, hogy alkalmatlannak vagy hibásnak érezd magad, esetleg megtámadja a testedet, fájdalmat támaszt a nyakadban vagy a fejedben, miután kifejezésre juttattál bizonyos érzéseket. Kötelezd el magad arra, hogy elismered és kifejezed igazi érzéseidet, legyenek azok akármilyenek. Az érzések az isteni bölcsesség ajándékai, ők közlik veled, mi jó neked és mi nem. Minél inkább hajlasz az igazság kimondására, annál szabadabbnak fogod érezni magad.
Reagálásodat az egyes helyzetekre többé nem terheli múltbeli tagadások kolonca, így megfelelő és spontán lesz.
Fény és szeretet foglalja el a bűntudat helyét, szíved megnyílik, hogy befogadja Ananhel csodálatos kegyelmét.
Magasztalja az én lelkem az Urat.
És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.
- Lukács evangéliuma, 1:46-47
Ananhel annyit tesz: "Isten kegyelme", s az ő dolga megtapasztaltatni veled, milyen a nyitott szív, melybe belecsordul Isten szeretete. Amikor ő elragadtatásba visz, tested minden sejtje hozsannát zeng az Úrhoz, minden gondolatod mély hálaadás közepette Felé irányul.
Nyisd ki a szíved, hogy befogadd a kegyelmet, és felajánld magad az Örökkévalónak! Isten és az ő angyalai odaadásodra és mélységes szeretetedre áhítoznak. Cserébe olyan szeretetet kapsz, amilyet elképzelni sem bírsz, míg át nem érezted. Elég egyetlen pillanatot eltölteni ebben az ölelésben, s máris megtudod: hazataláltál. Felhagysz a hiú küzdelemmel, merő odaadás vagy. A kegyelem időről időre váratlanul elérhet, olykor csak pillanatokra, máskor napokra elragadtatásba ejtve téged, majd ismét eltűnik. Célja: felébreszteni lelkedben a Hon emlékét és siettetni utadat.
Az angyalok és Örök Éned szüntelenül meg akarnák adni neked mindazt a segítséget, amelyre szükséged van, de csukott szívedbe nem hatolhatnak be. A kegyelem állapota lehetővé teszi, hogy megtöltsenek szeretettel, ihlettel, bölcsességgel és elragadtatással. Maga Gábriel arkangyal sem kereshette volna fel Máriát, küldetésére emlékeztetvén őt, ha Mária nem lett volna a kegyelem állapotában.
A bűnbánat elzárja a szívet, meggátolva, hogy felismerd igazi önmagadat. Megismételt rossz tapasztalatok alakítják ki azt a képzetet, hogy csak olyan képet mutathatsz, amilyet hited szerint mások elvárnak. Ha nem vagy elég biztos önmagadban, s nem mered érzéseidet kifejezni, azok úgy felgyülemlenek, hogy túlterhelődsz, és már semmit vagy képes érezni. A bűntudat azonban tovább hajt, nem enged megpihenni, egyre többet követel. Semmi sem elég jó neki, s te végül megfeledkezel saját igazad nagyságáról.
A bűntudat nem igazi tudat, hanem az indulatok mozgását gátló, az energia szabad áramlását leállító jelenség. Az indulatok szabad kifejezése növeli képességedet a rezgésre és a befogadásra. A bűntudat úgy álcázza magát, hogy másokat kárhoztat, eléri, hogy alkalmatlannak vagy hibásnak érezd magad, esetleg megtámadja a testedet, fájdalmat támaszt a nyakadban vagy a fejedben, miután kifejezésre juttattál bizonyos érzéseket. Kötelezd el magad arra, hogy elismered és kifejezed igazi érzéseidet, legyenek azok akármilyenek. Az érzések az isteni bölcsesség ajándékai, ők közlik veled, mi jó neked és mi nem. Minél inkább hajlasz az igazság kimondására, annál szabadabbnak fogod érezni magad.
Reagálásodat az egyes helyzetekre többé nem terheli múltbeli tagadások kolonca, így megfelelő és spontán lesz.
Fény és szeretet foglalja el a bűntudat helyét, szíved megnyílik, hogy befogadja Ananhel csodálatos kegyelmét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése