Négy és fél évesen kezdett beszélni. De ezt is különlegesen: magánhangzókkal mondta ki a szavakat, olyan hangsúlyozással, hogy rá lehetett ismerni a szavakra. Egyre többet kommunikált ezzel a furcsa szóhasználattal. A beszéd beindulásával a feszültségek is csökkentek benne. A szavak felfedezésével új szavakat is gyártott. Ezt is csak ketten értettük: én és a lányom. Próbáltunk verseket, meséket mondani neki, hogy fejlődjön a szavak ismerete, de befogta a szánkat, nem engedett mesélni.
A lányom pótmamaként viselkedett Mátéval. Olyan erős kapocs alakult ki köztük, ami még a mai napig is tart.
Sokszor volt olyan érzésem, hogy talán tévedés ez a diagnózis. Sokszor teljesen "normálisnak" tünt, azt leszámítva, hogy nem volt még mindíg szobatiszta és a beszéd is furcsaságokat mutatott.
Újra megvizsgáltattam egy szaktekintéllyel. Kiváncsi voltam az ő véleményére és tanácsára. Ő is megerősitette az autizmust. Szerinte azért találom néha "normálisnak", mert nagyon intelligens, csak az autizmusa miatt ez nem tud felszínre törtni. Azt ajánlotta, hogy normál óvodába járjon, mert a normál közösség húzóereje fejleszti.
A helyi óvodába fogadtak is minket. Vele együtt jártam az óvodába, mert egyedül nem maradt meg. Azonban óriási döbbenettel tapasztaltam, hogy mekkora a különbség a 3 éves gyerekek és az én majdnem 5 éves Mátém között.
Az óvodában is ugyanazt csinálta, mint otthon. Szétdobálta a játékokat, rohangált,a gyerekeket szinte észre sem vette, az óvónő szavait meg sem hallotta. Ő egy külön csoportot alkotott. Teljesen öntörvényesen viselkedett. Nem sokáig jártunk óvodába, mert nagyon megbetegedett és utána a téli időszakban nem vittem.
Továbbra is otthon fejlesztgettem, és heti egy alkalommal továbbra is mentünk a gyógypedagógushoz és a logopédushoz.
A lányom pótmamaként viselkedett Mátéval. Olyan erős kapocs alakult ki köztük, ami még a mai napig is tart.
Sokszor volt olyan érzésem, hogy talán tévedés ez a diagnózis. Sokszor teljesen "normálisnak" tünt, azt leszámítva, hogy nem volt még mindíg szobatiszta és a beszéd is furcsaságokat mutatott.
Újra megvizsgáltattam egy szaktekintéllyel. Kiváncsi voltam az ő véleményére és tanácsára. Ő is megerősitette az autizmust. Szerinte azért találom néha "normálisnak", mert nagyon intelligens, csak az autizmusa miatt ez nem tud felszínre törtni. Azt ajánlotta, hogy normál óvodába járjon, mert a normál közösség húzóereje fejleszti.
A helyi óvodába fogadtak is minket. Vele együtt jártam az óvodába, mert egyedül nem maradt meg. Azonban óriási döbbenettel tapasztaltam, hogy mekkora a különbség a 3 éves gyerekek és az én majdnem 5 éves Mátém között.
Az óvodában is ugyanazt csinálta, mint otthon. Szétdobálta a játékokat, rohangált,a gyerekeket szinte észre sem vette, az óvónő szavait meg sem hallotta. Ő egy külön csoportot alkotott. Teljesen öntörvényesen viselkedett. Nem sokáig jártunk óvodába, mert nagyon megbetegedett és utána a téli időszakban nem vittem.
Továbbra is otthon fejlesztgettem, és heti egy alkalommal továbbra is mentünk a gyógypedagógushoz és a logopédushoz.
